Jeszín
Allah, a Könyörületes és Megkönyörülő Nevében.
{1} Je Szín. {2} A bölcs Koránra! {3} Bizony, küldött vagy te a küldöttek között {4} az egyenes úton. {5} Ezt a Büszke és a Könyörületes küldte le, {6} hogy egy olyan népet intsél, amelynek az ősei még nem részesültek intésben, úgyhogy ők még tudatlanok. {7} Beigazolódott immár a szó a legtöbbjükkel szemben, mivelhogy nem hisznek. {8} És bilincseket tettünk a nyakukba egészen az állukig, úgyhogy a fejüket fölfelé kell tartaniuk. {9} És gátat állítottunk eléjük és mögéjük és úgy elfedtük őket, hogy nem látnak. {10} Egyre megy nekik az, hogy inted-e őket, vagy nem inted, nem hisznek. {11} Te csak azt intheted, aki a figyelmeztetést követi és úgy féli az Irgalmast, hogy nem látja. Néki azonban megbocsátást és nagylelkű fizetséget hirdess! {12} Mi leszünk azok, akik életre keltjük a halottakat. És följegyezzük azt, amit korábban tettek és hátrahagyott nyomaikat. És mindenről számadást vezettünk egy nyilvánvaló írásban. {13} És mondj nekik példázatot a városlakókról! Emlékezz arra, amikor eljöttek oda a küldöttek! {14} Emlékezz arra, amikor elküldtünk hozzájuk kettőt és hazugsággal vádolták őket, mi pedig megerősítettük kettőjüket egy harmadikkal. Azt mondták: "Hozzátok küldettünk." {15} Ők azt mondták: "Ti csak hozzánk hasonló emberek vagytok. Az Irgalmas semmit sem küldött le. Ti csak hazudtok." {16} A mi Urunk jobban tudja ezt "- mondták. "Bizony, hozzátok küldettünk! {17} A mi feladatunk csupán a nyilvánvaló igehirdetés." {18} "Rossz előjelnek tekintünk benneteket" - mondták azok. "Ha nem hagyjátok abba, bizony megkövezünk titeket és fájdalmas büntetéssel sújtunk benneteket." {19} "A rossz előjeletek saját magatoknál van" - mondták ők. "Bárcsak figyelmeztetést kapnátok! De nem! Olyan nép vagytok ti, amely semmibe veszi a határokat." {20} És igykezve jött egy férfi a város legtávolabbi részéből és azt mondta: "Emberek! Kövessétek a küldötteket! {21} Kövessétek azokat, akik nem kívánnak tőletek fizetséget, és akik az igaz útra vezéreltek! {22} Miért is ne szolgáljam azt, aki megteremtett engem és akihez majd a visszatérésetek lesz? {23} Válasszak-e vajon magamnak rajta kívül más isteneket, akiknek a közbenjárása mit sem használ nékem, és akik nem menthetnek meg, ha az Irgalmas rosszat akar nekem? {24} Akkor bizony nyilvánvaló tévelygésben lennék. {25} Én hiszek a ti Uratokban. Hallgassatok hát rám!" (Ők pedig megölték őt) {26} Allah azt mondta neki: "Lépj hát be a Paradicsomba!" "Bárcsak tudná az én népem" - mondta -, {27} "hogy megbocsátott nekem az Uram és azok közé helyeztek engem akik tisztességben részesültek." {28} És miután ő már nem volt, nem küldtünk le népe ellen sereget az égből, és amit le szoktunk küldeni. {29} Egyetlen kiáltás hangzott csak el, és máris hamvukba haltak. {30} Ó jaj az emberekért! Egyetlen küldött sem jött el hozzájuk úgy, hogy gúnyt ne űztek volna belőle. {31} Vajon nem látták-e, hogy hány nemzedéket pusztítottunk el őelőttük, és hogy többé nem térnek vissza hozzájuk? {32} Mindannyian egytől egyig színunk elé állíttatnak majd elő. {33} És jel nekik a halott föld. Fölélesztettük azt és gabonát sarjasztottunk belőle, s abból esznek. {34} És kerteket helyeztünk rá pálmafákkal és szőlőtőkékkel és forrásokat fakasztottunk belőle, {35} hogy egyenek a gyümölcséből, és azt nem az ő kezük hozta létre. Hát nem akarnak hálásak lenni? {36} Magasztaltassék az, aki mindenféle párt teremtett: a föld sarjasztotta növények között, ti magatok között és olyan lények között, amelyekről nincsen tudomásotok! {37} És jel nekik az éj: elhúzzuk belőle a nappalt, s íme sötétség borul rájuk. {38} S a Nap úszik, hogy egyensúlyban legyen, ez a Büszke és a Bölcs megbecsülése szerint történik. {39} És a Holdnak fázisokat szabtunk ki, míg úgy nem tér vissza, mint a levele-hullott öreg pálmaág. {40} Sem a Napnak nem szabad utolérnie a Holdat, s az éjjel sem előzheti meg a nappalt, és mindannyian együtt egy űrben úsznak. {41} És jel nekik az, hogy mi vittük az ő utódaikat egy megterhelt bárkán. {42} És teremtettünk nekik hasonló hajókat, amelyeken tengerrel szállnak. {43} És ha úgy akarjuk, akkor vízbe fullasztjuk őket, és nincs, aki segítene és nem menekedhetnek meg {44} csupán a mi könyörületünkből és és az evilági élet rövid ideig tartó élvezeteként. {45} És ha azt mondják nekik: "Óvakodjatok azzal, ami előttetek és ami mögöttetek van, talán könyörületre leltek!" {46} És még nem jött hozzájuk jel Allah jelei közül anélkül, hogy el ne fordultak volna attól. {47} És ha azt mondják nekik: "Adakozzatok abból, amivel Allah ellátott benneteket" - akkor azok, akik tagadtak, azt mondják azoknak, akik hisznek: "Vajon azt tápláljuk-e, akit ha akarná, Allah táplálna?" Bizony, hogy nyilvánvaló tévelygésben vagytok! {48} És azt mondják: "Mikor következik bel az az ígéret - ha az igazat mondjátok?" {49} Csak egyetlen kiáltásra kell várniuk, amely megragadja őket, miközben vitáznak. {50} És nem tehetnek majd hagyatkozást és többé nem térnek vissza a házuk népéhez. {51} És megfuvatik a trombita és a sírokból az Urukhoz sietnek. {52} "Jaj nekünk!" - mondják. "Ki keltett föl minket a fekhelyünkről?" Ez az, amit az Irgalmas megígért, és a küldöttek az igazat mondták. {53} Egyetlen kiáltás hangzik csak el és íme, mindannyian a színünk elé állíttatnak elő. {54} És ma egyetlen lélek sem fog igazságtalanságot elszenvedni semmiben. És csupán azért kaptok fizetséget, amit cselekedtetek. {55} Akiknek a Paradicsom az osztályrészük, azok ma örvendeznek foglalatosságukban. {56} Ők és feleségeik az árnyékban kerevetre dőlve fekszenek, {57} gyümölcs lesz ott nékik, és amit csak kívánnak. {58} Irgalmas Uruktól a "Békesség" lesz az üdvözlet szava. {59} Nektek azonban, ó bűnösök, el kell ma különülnötök! {60} *Ádám fiai! Vajon nem tettem-e kötelességetekké, hogy a sátánt ne szolgáljátok, hiszen nyilvánvaló ellenségetek ő, {61} és hogy engem szolgáljatok? Ez az egyenes út! {62} Ám nagy sokaságot vitt tévútra közöttetek. Hát nem éltek az eszetekkel? {63} Íme, ez a gyehenna, amelyre ígéretet kaptatok. {64} Égjetek hát benne ma azért, mert tagadók voltatok! {65} Lepecsételjük ma a szájukat, s a kezük fogja elbeszélni és a lábuk fogja tanúsítani azt, amire hajdan szert tettek. {66} Ha akartuk volna, kiolthattuk volna a szemük világát. Akkor versengve igyekeznének az egyenes útra. Ám hogyan láthatnának? {67} És ha akartuk volna, átváltoztathattuk volna őket a helyükön ott, ahol vannak. Akkor nem tudtak volna sem elmenni, sem visszajönni. {68} Ha valakinek hosszú életet adunk, azt meggörnyesztjük a testében, hát nem éltek az eszetekkel? {69} Nem tanítottuk neki a költői mesterséget. Nem is szereti ezt! Nem más ez, mint intés, és nyilvánvaló Korán, {70} hogy intse azt, aki él, és beigazolódjék a szó a tagadókon! {71} Vajon nem látták-e, hogy a magunk keze munkájával teremtettünk nekik jószágokat, amiket birtokolnak? {72} És kezessé tettük azokat nekik. Egyesek hátas állatnak, mások táplálékul szolgálnak nekik. {73} És más egyéb hasznuk és italuk van belőlük. Nem akarnak hálásak lenni? {74} És Allah helyett más isteneket választottak, hogy talán általuk segítségre tesznek szert. {75} Ők azonban képtelenek arra, hogy segítsék őket, és olyan sereg ez nekik, amelyet a túlvilágon velük együtt előállítanak. {76} Ne szomorítson el téged az ő beszédük! Mi tudjuk, hogy mit rejtenek el és mit nyilvánítanak ki. {77} Vajon nem látta-e az ember, hogy egy spermacseppből teremtettük Őt? És lám, ő mégis nyilvánvaló perlekedő! {78} Példabeszédet mond nekünk, s elfelejti azt, hogy ő teremtmény. Azt mondja: "Ki kelti életre a csontokat, miután már elporladtak?" {79} Mondd: "Az kelti életre, aki először alkotta, és akinek minden teremtésről tudomása van, {80} aki a zöld fáról tüzet támasztott nektek, úgyhogy tüzet gyújthattatok abból." {81} Vajon az, aki megteremtette az egeket és a földet, nem lenne képes arra, hogy hozzájuk hasonlókat teremtsen? Bizony, képes! És Ő a Teremtő és a Tudó. {82} Az Ő parancsa, ha akar valamit az, hogy azt mondja neki: "Légy!", és az lesz. {83} Magasztaltassék az, akinek a kezében van mindenek országlása, és akihez visszatérésetek lesz.